|
 |
|
|
A király meztelen!-Úgy ám!
Tisztelt Honfitársak! Reményteli Lelkek! (Hívők és Hitetlenek!)
Az UNIVERZUM él, lüktet, mozog s a látszat ellenére örökké VÁLTOZIK. Ne a szemednek higgy -kíváncsi olvasó- mely szerint a csillagok állása évszakonként változik ugyan, de mégis mindig ugyanott bukkannak föl, mint évezredek óta. Ez csupán a csalfa láts... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Boccaccio, Giovanni (1313-1375)
Olasz író, költő
Boccaccio 1313 nyarán született Firenzében vagy Certaldóban, apjának, Boccaccio di Chelinónak és egy francia özvegynek a kapcsolatából.
Apja, aki Giovannit törvényes gyermekének ismerte el, 1319-től Firenzében mint bankügynök, majd 1327-től mint a Bardi-bank tagja Nápolyban dolgozik egy fiókintézetet... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... Frigyes, "Az öreg császár szilárdan hitt asztrológusaiban, kik Mátyás közeli halálát jövendölték neki".
Fraknói Vilmos: A csillagjósok Mátyás halálát közeli kilátásba helyezték."
Galeotto Marzio 61.1: "Azt mondták Mátyás királynak, hogy bizonyos emberek a környezetéből mérget kevertek elpusztítására, és ennek a mesének első hallásra volt is némi valószínűsége. A király í... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... parasztság egyre inkább a hagyományos tánckultúra hordozójává válik, a nemesség pedig folyamatosan az új európai táncdivatnak hódol. A két kultúra közös vonásait mutató réteg egyre vékonyodik. Galeotto Marzio, Mátyás király itáliai könyvtárosa még elcsodálkozik azon, hogy a főnemesek és az egyszerű emberek egyformán megértik a muzsikások énekét, akik a hősök tetteit magyar anyanye... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... Péter)
Az ember a legváratlanabb helyen talál kincset.
A reneszánsz événél egyszerűen nem létezik pénzpumpagyanúsabb akció (a kulturált közvélemény ,,Milliárdokat a Galeotto Marzio-kutatásra!"-táblákat a magasba emelve kis hján megostromolta a Parlamentet, hogy végre szervezzenek minél több Vitéz János-konferenciát és Estei Hippolit-táncversenyt). Az e... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
"Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték."
MARZIO GALEOTTO (1427-1497) olasz humanista és történetíró Mátyás király udvarának étkezési szokásairól írja:
“A királyi asztalra kerülő étkek sora bő és változatos. Bel- és külföldi tud... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... iskolákban tanultak és az országlást is latinul végezték, Mátyás király fényes udvarában mindenki ugyanazon a magyar nyelven beszélt a külföldiek nagy csodálkozására. Így ír erről Marzio Galeotto: "A magyarok, akár nemesek, akár parasztok, csaknem ugyanúgy használják nyelvüket, minden különbség nélkül beszélnek, ugyanaz a kiejtés, ugyanazok a szavak, hasonló a hangsúly, akárhol is... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... (1425-1502)
"Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték."
MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz humanisták mindketten azt írják Magyarországról, hogy
Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... (1425-1502)
'Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték.'
MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz humanisták mindketten azt írják Magyarországról, hogy
Európa népei mind írigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... (1425-1502)
"Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték."
MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz humanisták mindketten azt írják
Magyarországról, hogy Európa népei mind írigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
"Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték."
MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz humanisták mindketten azt írják Magyarországról, hogy
Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az i... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... (1425-1502)
"Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét
nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban
kerülték."
MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz humanisták
mindketten azt írják Magyarországról, hogy
Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... (1425-1502)
"Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték."
MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz humanisták mindketten azt írják Magyarországról, hogy
Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence terüle... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... (1425-1502)
"Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték."
MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz humanisták mindketten azt írják
Magyarországról, hogy Európa népei mind írigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... (1425-1502)
"Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték."
MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz humanisták mindketten azt írják
Magyarországról, hogy Európa népei mind írigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... (1425-1502)
> "Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték."
>
> MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz humanisták mindketten azt írják
> Magyarországról, hogy Európa népei mind írigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mátyás-király udvarában (középkori receptek)
A középkor legvirágzóbb korszaka kétségkívül a reneszánsz. A magyar ifjak olasz földön jártak egyetemre, és nemcsak az Itáliában megszületett kultúrát, építészeti, zenei, öltözködési újításokat, hanem az étkezés, a konyhaművészet újdonságait is magukkal hozták. A kora középkor húsra, kenyérre, levesre, borra szűkült ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... "Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték."
MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz humanisták mindketten azt írják
Magyarországról, hogy Európa népei mind írigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... (1425-1502)
"Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték."
MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz humanisták mindketten azt írják Magyarországról, hogy
Európa népei mind írigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... humanista: ,,Az írók, a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték."
MARZIO GALEOTTO (1427-1497) olasz humanista és történetíró Mátyás király udvarának étkezési szokásairól írja: ,,A királyi asztalra kerülő étkek sora bő és változatos. Bel- és külföldi tudósítás... |
|
|
|
|
|
